Az elektromos ellenállás (rezisztencia, jele: R) az anyag azon tulajdonsága, hogy az áram folyását gátolja, és az I²×R villamos teljesítményt hővé alakítja. Az egyenáramú ellenállás azért keletkezik, mert a töltést hordozó részecskék ütköznek az adott anyag atomjaival.
Elektromos ellenállás szempontjából az anyagokat vezető, félvezető és szigetelő kategóriákra osztjuk. Az elektronikai boltokban előregyártott, megfelelő méretű és teljesítményű áramkörökbe ültethető ellenállások vásárolhatók.
Az ellenállás jele R, mértékegysége az Ω ohm; amelyet Georg Ohm tiszteletére neveztek el, ő állapította meg először, hogy egy adott anyagon átfolyó áram a feszültséggel egyenesen arányos.
(ahol U az elektromos feszültség, a P az elektromos teljesítmény, az I az elektromos áram jele)
A fajlagos ellenállásból kifejezve:
(ahol ρ a fajlagos ellenállás, l a vezető hossza, A a vezető keresztmetszete.)
Az ellenállás reciprokát vezetésnek nevezzük. Jele: G
(Szokásos elnevezése ezen kívül: konduktancia.)
, ill.
Mértékegysége a siemens. Jele: S. (Ernst Werner von Siemens tiszteletére). Előfordul mho ( ohm visszafelé ) vagy ℧ írásmód is.
A hőmérséklet változásával az elektromos ellenállás is változik. Elsődleges hatás a fajlagos ellenállás megváltozása, ami az ellenállásra a következő hatással van:
ahol
Általában T0=300 K (kelvin), azaz szobahőmérséklethez viszonyítjuk a változást. A hőmérsékleti együttható általános esetben pozitív (növekvő hőmérsékletre az ellenállás nő), ekkor az ellenállás PTK típusú, illetve lehet negatív (növekvő hőmérsékletre az ellenállás csökken), ez utóbbit NTK ellenállásnak nevezik.
Egyes alkalmazásokban (amik általában a hőmérséklet mérésével összefüggésben vannak) NTK ellenállásokat alkalmaznak.
Másodlagos hatásként a hőmérséklettől nem csak a fajlagos ellenállás, hanem a hőtágulás miatti szerkezetváltozás is fellép, de ez csak nagyon speciális esetekben jelentős.
Ha egy tárgy két pontjára feszültséget vezetünk, akkor az átfolyó áram mértéke általában jól jellemzi az adott tárgy anyagát.
Fajlagos ellenállásnak, rezisztivitásnak nevezzük az 1 méter hosszúságú és 1 m2 keresztmetszetű, szobahőmérsékletű, tömör, szennyezésmentes anyagon mért elektromos ellenállást. Néhány egykristályon a rácsszerkezetnek megfelelően a kristály eltérő pontjai között különböző ellenállásértéket kapunk.
Jele ρ, mértékegysége (ohmméter).
Ajánlott speciális (megengedett) többszörösei: .
A táblázatokban többnyire vagy mértékegység szerepel.
(ahol ρ a fajlagos ellenállás ohmméterben, l a vezető hossza méterben, A a vezető keresztmetszete m²-ben és R a vezető ellenállása ohmban.)
Kiszámítása molekuláris adatokkal:
( ahol me az elektron tömege, e a töltése; n a térfogatban található elektronok száma; az elektronok átlagos sebessége; a λ az elektronok átlagos úthossza)
George Simon Ohm [1787-1854]